Klasszikus időutazásra hívlak titeket egy magasztos épületbe. Az Egri Érseki Palota titokzatos világába, amely magában hordozza Eger történelmét, amely megmutatja régmúlt idők legendás méltóságát. Egy hely, amelynek falai között eggyé válhatunk az ezer éves egri egyházmegye lüktető, élettel teli lelkületével. Egy hely, amelynek szobáin áthaladva és udvarára érve könnyedén éljük át a múlt – jelen – jövő hármas egységének harmóniáját. Egy palota a város szívében, amely tárt kapukkal várja az érdeklődőket.
Mielőtt belépünk a mai Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontba egy gyors időutazásra kell mennünk, egészen az 1595-ös ostromig kell visszautaznunk és szemügyre venni a csatát ábrázoló metszetet, amelyen könnyedén felfedezhetjük, hogy a jelenlegi palota helyén, a Szent János templomtól északra már állt egy nagyobb épület. Mindenképp érdekes, főleg azért mert a történeti kutatásokból is kiderül, hogy a katonai műveleti területté minősült várból már igen korán leköltözhetett a városba a püspöki palota. Ami már biztos, hogy az 1687-ig tartó török uralom után visszatért az egyházi élet a városba és ezzel együtt számos szerzetesrend (minoriták, ferencesek, jezsuiták, szerviták) kezdte meg működését az elhagyott mecsetekben és a püspöki palota építése, bővítése, felújítása is elkezdődött.
A 18. és 19. század építkezéssel teli éveivel együtt a kulturális és művészeti élet is fellendülésnek indult. 1712-ben Erdődy Antal Gábor püspök Giovanni Battista Carlone építészt bízza meg az építkezésekkel. Az itáliai mester és a vele dolgozó szakemberek számos építészeti elemmel gazdagították a várost.
Nem véletlen, hogy a mai napig mini Róma hangulat uralkodik a városon, akár az érsekség területén akár a belvárosban sétálunk. Erre mondják a városban, hogy itt „Minden út a Dobó-térre vezet”.
1762-től Eszterházy Károly püspök folytatta a korábban megkezdett építkezéseket és újszerű elemekkel bővítette a palota épületét is. A püspök a palotaépítkezést 1762-től Joseph Ignaz Gerl bécsi építészre bízta, 1764-ben Fellner Jakab váltotta fel tervezési és kivitelezési munkák felügyeletét. Ebből az időszakból maradtak fenn a palota több helyiségében a gazdagon díszített barokk ajtók illetve ablakok, spaletták és a vésett tábladíszítések.
Az 1801-ben a nagy tűzvész után már Pyrker János László velencei pátriárka püspökségéhez köthető helyreállítás következett, az átépítés tervezői és irányítói 1814-15 között Zwengler József és Povolni Ferenc voltak.
A püspök a festménygyűjteménye számára egy déli szárnyat építtetett az érseki palotához, majd 1836-ban a gyűjteményt a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel. 1837-ben Hild József tervei alapján pedig elkészült az egri bazilika klasszicista stílusú épülete is.
A Madaras terem bája
"Nem csak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is" Amikor Bél Mátyás 1730-ban Egerben járt, látogatást tett Erdődy Gábor püspöki rezidenciájában is és részletesen hírt adott a hátsó díszkert pompájáról, amelyben a püspök egzotikus fákkal és virágokkal beültetett, sétányokkal tagolt díszkertje állt a madárházzal. A madárház ma már sajnos nem létezik, de a kertbe kivezető, az udvari homlokzat felől földszintes pihenőterem (sala terrena) ma is megtekinthető. Ez a mennyezetig a teljes falfelületet beborító, száraz vakolatra festett, madarakat ábrázoló secco a város büszkesége is lehet. Azonban a környéken nem egyedüli ez a madaras terem, hiszen a noszvaji De La Motte kastély egyik sarokszobájában hasonló falfestményt láthatunk különféle szárnyasokkal, bár ott egyszerűbb formában.
Elfeledett, régi történetek
A palota élete is hullámzó volt ez elmúlt századokban. Sokszor, sokféle funkciót töltött be. Többek között kórház és rendház is működött a palotában 1727-ig. A török idők utáni első kórházat Erdődy Gábor püspök alapította. Ő hívta meg és telepítette le a városba az irgalmas rendi szerzeteseket. A rendre bízta a minaret melletti török mecsetből átalakított Szent József templomot, valamint egy telket az épület szomszédságában. A rendház és a kórház ünnepélyes alapkőletételére 1727. április 20-án került sor. Ezek elkészültéig a szerzetesek és a betegek is a püspöki palotában kaptak helyet.
A következő momentum, amikor 1741. április 13-án II. József születése alkalmából ünnepséget rendeztek Egerben. Volt zászlós felvonulás, szentmise, az ünnepség alkalmából a katonák és a polgári alakulat díszlövései hallatszottak, elsütötték a várbeli mozsarakat is.
A püspöki palotában 150 személynek terítettek meg ebédre, amelyre az egyházi és világi előkelőségek voltak hivatalosak. A püspöki palota udvarában pedig ökröt sütöttek, kenyeret és bort osztottak az egybegyűlt népnek késő éjszakáig.
Érseki magánkápolna
Erdődy Antal Gábor püspök megbízásából 1740 körül készült el a mostani kápolna elődje. A kápolnát Eszterházy Károly püspök alakíttatta át az 1760-s években, ekkor kapta meg mai, a palotához igazodó egyszerűbb, egységes képét. Érdekesség, hogy a kápolna a Barkóczy Ferenc által építtetett, majd Eszterházy által leromboltatott felsőtárkányi nyaralókastélynak is emléket állít, mivel annak több faragványát beépítették a palota épületébe, beleértve a régi és új kápolna négy ablakának kőkeretét is.
Jelen
Ma, mint Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontként működik, amelyben az állandó egyháztörténeti kiállítások mellett, számos időszaki kiállítással várják az érdeklődőket. Ezen felül a palota szobáin áthaladva, számos értékes festménnyel, korhű berendezési tárggyal, használati kellékkel találkozhatunk, amely segít megérteni a 18., 19. századi eleganciát és életstílust. Egy nagy ívű időutazás részesei lehetünk, akár az idegenvezetést, akár az interaktív elemekkel bővített sétát választjuk. Bővebb információk: http://www.egriersekipalota.hu/
írta: ÚtonésÚtfélen – Dankó Zsuzska
fotók: ÚtonésÚtfélen
forrás:www.egriersekipalota.hu
