Templomok, óratornyok, macskakövek, belga csoki, belga sör, bor, utcák, nevetések, víz, csatorna, étterem, csipkét nézni, sétakocsikázni, édeset kóstolni, ámulatba esni Brugesben vagy Bruggeben? S ha sokáig tanakodnál, elárulom, hogy mindkettő helyes. De igazából ez annyira nem is fontos, ha belga csokit ehetsz, Michelangelo fehér márványból faragott klasszikusát nézheted, csónakázhatsz, belga sört ihatsz, miközben beszippant a város történelmi hangulata.
Nyugat-Flandria legnagyobb városába kalauzollak titeket, amelynek történelmi óvárosa 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Csatornahálózata miatt az észak Velencéjének is nevezik, ám azt hiszem ennél sokkal fontosabb a 12. századig visszanyúló történelme. Szerencsére a háborúk mindig elkerülték, így a városközpont a középkor óta szinte változatlan pompájában látható és látogatható. Ha pedig mégis kételkednénk a város matuzsálemi korában, érdemes szemünket az épületek homlokzatára emelni, hiszen a házak többségén évszám jelzi, hogy mikor épült.
Gondoltátok volna, hogy ez a kicsi, könnyen bejárható város több mint 120 ezer lakossal rendelkezik? Természetesen nem a történelmi belváros nyeli el ezt a sok embert. Ezért hálásak is lehetünk, hiszen e nélkül is hullámzó turistaáradattal találkozhatunk. Bár a 14. században is a város Európa egyik leggazdagabb és legsűrűbben lakott városa volt. Ma már a történelmi városrészben a házak többsége hotel, vagy valamilyen kereskedelmi, vendéglátós hely.
Egy belső utazás a városban eltöltött idő, hiszen a számos műemlék között sétálva akaratlanul is azon vesszük észre magunkat, hogy újra az iskolapadban eltöltött évek emlékei között kutatunk és próbáljuk beazonosítani a történelmi tanulmányok során bevett információk hadát. Flamand földön járni olyan, mint találkozni bölcs dédszülőddel, aki már nem is mesél, csak hagyja, hogy kitett emlékei között játszadozz és te saját magad kérdezd a múlt emlékeiről.
A nagy idillt a városi forgatag szakíthatja meg, de ez sem olyan nagy baj. Hiszen a belső, azaz folyami kikötő raktárépületei mellett sétálva könnyen elképzelhetjük azt is, hogy milyen élénk és értékes szövetvégeket, drága fűszerekkel teli zsákokat raktároztak itt egykor. Híres művészek jöttek és maradtak korábban is, akik szintén érezték a város gazdagságát. S ezt a sok nyelven beszélő bankároknak sem kellett sokáig magyarázni, maguktól is megjelentek aranyozott hintóikon. Ma is lehetőség van sétakocsikázni, bár aranyban dúskálni nem fogunk.
A város emellett számos vallástörténeti, kultúrtörténeti emléket rejt. A Boldogasszony templomában (Onze-Lieve-Vrouwkerk) békével teli élmény elidőzni, és hosszan figyelni a kereszthajóban Michelangelo fehér márványból faragott klasszikusát, a 16. század legelejéből való Madonnát a gyermekével szobrot.
A főtér, piactér (Grote Markt) az ikonikus óratoronnyal (belfort) (a 95 méter magas toronyba 366 lépcsőn juthatunk fel) az egyik legtipikusabb látványossága a városnak. A harangtoronyban lévő 47 harang megszólaltatásához pedig egy teljes munkaidős harangozót foglalkoztat a város. A főtéren található még a Városháza és a város történetét bemutató múzeum is. Ide betérni a legrövidebb útja annak, hogy rövid idő alatt sok információt gyűjtsünk be a városról.
A Bruggeben található beginaudvar szintén a Világörökség része. A szerzetesrendektől eltérően a beginák nem éltek a világtól elzárt közösségekben, hanem a városon belül építették fel házaikat. Idővel mégis saját városrészeket alakítottak ki maguknak, ahol jellegzetes lakóházaik, boltjaik vagy műhelyeik, kórházaik és templomaik épültek fel.
Az 1564-ben alapított Félhold sörfőzde és étterem (De Halve Maan) jelenleg is működő üzemen, ahol a sörfőzés folyamatait is megnézhetjük.
Ha Brugge, akkor csokoládé. Ellátogathatunk a Choco-Story csokimúzeumba is, amit a top10 látnivaló között tartanak számon, de lehet jobban járunk ha az ide szánt belépőt a kis utcákban található csokiboltokban költjük el.
Természetesen egy napba is bele lehet sűríteni a kis város minden nevezetességét, számos múzeum és épített vagy művészeti emlék várja, hogy felfedezzük őket. Ilyen a Szent Vér Bazilika, a Szent János kórházmúzeum, a Memling múzeum, a Miasszonyunk templom, a Gyémántmúzeum, a Sörmúzeum, a Dali kiállítás, a Picasso kiállítás, a három szélmalom a csatornaparton, illetve a biciklis szökőkút és a modern koncertterem a Het Zand téren.
A gasztro ínyenceknek pedig kifejezetten ajánlott város, hiszen szinte minden négyzetkilométerre jut egy Michlein csillagos étterem. A gyalog bejárható óvárosban 18 Michelin csillagos étterem található, ezek közül két 3 csillagos és két 2 csillagos. Ha Bib Gourmand és a recommended fokozatokat is beleszámoljuk, úgy már 30 világszínvonalú étteremnél járunk. A Gault Millau listáján is 30 éttermet jegyeznek Bruggeben.
Írta: ÚtonésÚtfélen-Dankó Zsuzska
Fotók: ÚtonésÚtfélen
