2018. január 20. írta: ÚtonÚtfélen

Járatlan utakon-A Balkán

Te mennyire ismered a Balkán országainak, népeinek történetét? Most járatlan utakra léphetsz. A kultúrsokkra vágyóknak, a természet szerelmeseinek, a gasztronómiát kedvelőknek ajánljuk a magyarországi Experience Balkán (Balkán Calling Egyesület) interkulturális, tematikus programjait. Ők azok, akik évek óta a Balkán szerelmeseként dolgoznak azon, hogy a távolinak tűnő balkáni népek, országok, kultúrák értékeit közelebb hozzák a kalandokat szerető és felfedezni vágyók számára.

Az egyesület képviselőit, Huszty Zoltánt és Tóth Ádámot kérdezem, hogy hogyan jött létre az Egyesület?

Huszty Zoltán: Az Experience Balkán egy 2011-ben alakult nemzetközi, Balkánt szerető baráti társaság. 2014-ben jött létre a civil szervezet, 10-12 taggal, ez a Balkán Calling Egyesület. De azt szoktuk mondani, hogy mindenki Experience Balkán tag, aki eljön a programjainkra, követ minket, támogat minket, vagy csak szereti a balkáni országokat.

Miért fontos számotokra az, hogy minél többen ismerjék meg a Balkán országait és népeit?

Tóth Ádám: Az egyesület képviselői most már fél évtizede utazzák a Balkánt. A Balkán összes országát bejártam és azt vettem észre, hogy nagyon ismeretlen ez a térség a magyarok számára annak ellenére, hogy milyen közel van. Jeleztem ezt egy fórumon és egy Albánia szakértő segítségével sikerült Zolira rátalálni. Együtt döntöttük el 2011 elején, hogy autóval bejárjuk a térséget. Azóta több mint tízszer visszatértünk a régióba. Viszont nem csak külföldi, hanem itthoni programjaink is vannak. Nagyon sok balkáni nemzetiség élt és él hazánkban. (szerbek, rácok, bunyevácok, görögök, macedónok… végtelen a sor) Szeretnénk azoknak a településeknek az életét is bemutatni, ahol ezek a nemzetiségiek élnek. Úgy gondoljuk, hogy akik ellátogatnak az itthoni programjainkra, könnyebben kedvet kapnak, hogy a Balkánra is eljöjjenek velünk.

Hogyan lehet ledönteni a mai napig élő negatív sztereotípiákat a Balkánnal kapcsolatban?

Huszty Zoltán: A falak omlanak és ebben a mi programjaink is segítenek. A Kárpát-medencében és az egész Balkán-félszigeten szervezünk interkulturális programokat, alternatív turisztikai eseményeket. A célunk az, hogy játékosan és élmények során bemutassuk a Balkán népeit, hagyományait, országait, kultúráját stb… Egy dusnoki rác séta, egy szerb séta Szentendrén, a vajdasági programok, egy koszovói hétvége megtapasztalása után, akiben esetleg volt fenntartás a Balkánnal kapcsolatban teljesen mértékben más véleménnyel tér haza. Az emberek ezután vágynak a következő ilyen programra, mert a Balkán egyik alapvető jelzője a vendégszeretet.

Tóth Ádám: A médiának is nagy szerepe van. Az emberekhez legtöbbször csak a negatív hírek jutnak el. Ahhoz, hogy megismerjük a valóságot saját magunknak is meg kell tapasztalni azt. Sokan 10-15 éves hírekből táplálkoznak és fogalmuk sincs, hogy mi van ma. Úgy gondolkodnak, hogy ha rossz volt a helyzet, akkor biztosan most is az. Meg kell tenni az első lépést, egyfajta nyitottság kell a régióval szemben.

Meséljünk egy kicsit. Mi az, amit a legjobban szerettek?

Huszty Zoltán: Építészete, vendégszeretete, sokszínűsége miatt, változatos történelme miatt, gasztronómiája miatt és a különböző szociokulturális elemei miatt szeretjük. De legfontosabb a már említett vendégszeretet és az etnikai sokszínűség.

Tóth Ádám: Sokszor van olyan, hogy elég néhány kilométert mennünk a Balkánon ahhoz, hogy egy teljesen más kultúrával találkozzunk. Mi nyitottak vagyunk minden régió iránt, befogadóak vagyunk minden néppel, nemzetiséggel és ez teszi egységessé a Balkánt számunkra.

Miben különbözik a Balkán és Európa?

Tóth Ádám: Ez érdekes kérdés. Az egyik legnagyobb különbség, hogy a Balkánon még mindig nagyon erősek a családi kötelékek. Akár négy generáció is egy nagy családi házban él. Valamint az adott szó joga nagyon fontos. A Balkánon egy kézfogás az tényleg egy kézfogás és ha valaki nem tartja a szavát az szinte bűnt követ el. Aztán nem olyan rohanó a világ. Az életstílus nyugodtabb. Nem mondom, hogy jobb életet élnek, mert nem így van. Nem lehet gazdaságilag összehasonlítani a mi régiónkkal, de lehet mégis boldogabban élnek ott az emberek.

Huszty Zoltán: Egy újfajta közgazdasági mutató azt vizsgálja, hogy hogyan érzik otthon magukat, hogyan élik meg a mindennapokat az emberek az adott országban. Ebben a balkáni országok első helyen állnak Európában. Pl. nem rohannak az emberek, nincsenek gyors éttermek. Ott leülnek, beszélgetnek. A kommunikáció, a társalgás, a társadalmi események egy kávé, egy vacsora mellett zajlanak.

Melyek a legjobb személyes élményeitek?

Huszty Zoltán: Ami egyből eszembe jut, hogy az első albániai utam során a 2000-s évek elején, bementünk egy benzinkútra, ahol a lányok virágot kaptak az eladóktól, mi pedig szeretettel adott, de ingyen kávét. Vagy ha az ember eszik valahol egy ebédet, majd kér hozzá egy kávét vagy egy sütit, azt nagyon sokszor ingyen adják. Itt a szándék a lényeg, hogy a balkáni népeknél a vendég sokszor fontosabb, mint a családtag.

Tóth Ádám: Egy alkalommal, amikor Montenegro felé tartottunk, Albánia egy hegyi falujában aludtunk. Ekkor éppen a ramadan utolsó napja volt, amikor napközben nem volt nyitva egy bolt sem, így nem tudtunk semmi ételt és italt venni. A helyiek ezt látva mondták, hogy ezt nekik bár nem szabad, de az előző napokból megmaradt ételeket egy félreeső helyen átadják nekünk. Máj, tojás, paradicsom… nagyon egyszerű dolgok, de olyan jó szívvel adták, hogy ez nagyon megmaradt bennem. A vendégszeretet szokásjoga felülírta a vallási törvényeket.

na_drini_cuprija_hid_a_drinan_a_nobel-dijas_regeny_nevadoja.jpg

Milyen a közbiztonság?

Huszty Zoltán: Aki Budapesten 4-s, 6-s villamosra fel és le mer szállni a Blaha Lujza téren, az nyugodtan jöhet a Balkánra.

A magyarországi tematikus utak hogyan épülnek fel?

Tóth Ádám: Nemzetközi hétvégéket, interkulturális programokat, tematikus sétákat szervezünk, ezek teljes mértékben nonprofit rendezvények. A balkáni népek itt Magyarországon nagyon szoros kapcsolatot ápolnak egymással, így az adott települések is. Bunyevácok, rácok, szerbek, görgök, horvátok, macedónok és hosszú még a sor, akikkel találkozhatunk az országban. Voltunk már Budakalászon, Pomázon, Lóréven, Szentendrén szerb sétán. Dusnokon, Tökölön rác sétán. Többször megrendezésre került a Beloianniszi görög-macedón séta. Aztán nyitottak vagyunk további települések bemutatására is.

Huszty Zoltán: Mi vagyunk az egyetlenek, akik a magyarországi járatlan utakat is bemutatják. Ki tudja, hogy hol van Katymár, vagy Gara ahol a jövőben lesznek bunyevác fesztiválok, séták. Tehát szeretnénk bemutatni a Balkánról elszármazott népek életét itthon, Magyarországon.