2018. január 05. írta: ÚtonÚtfélen

Titkos Szentföldi utakon

Időutazásra hívok mindenkit. Több mint kétezer év távlatából nézünk vissza és éljük át a Szentföld hangulatát Barna Béla turisztikai újságíró és túravezető úti élményein keresztül.

Látok a kezedben egy könyvet, dr. Gyürki László - Szentföldi útitárs. Ez rögtön elárulja, mi is a témánk. Jordánia, Izrael, Egyiptom gyakori vendége vagy a túravezetések során. Hogyan érkezzünk erre a tájra?

Amikor anno 1999-ben kommunikációs Psd-t végeztem Pécsett, akkor volt egy kutatótársam, akinek a témája a zarándokturizmus volt. Már akkor is tudtuk, hogy egy utazás lehet egyszerre megismerés, kikapcsolódás és akár zarándoklat is. Alapvetően, ha szépen utazik az ember, akkor ezek mind összekapcsolódnak.

Mit nevezünk Szentföldnek?

Ez egy nagyon összetett táj. Politikailag tagolt, több ország osztozik a jelenlegi Szentföldön. A Sínai-félsziget egyiptomi rész, a Jordánon túli vidék az a Jordániának nevezett államalakulathoz, egy része palesztin fennhatóságú, és Izrael állam is a része a Szentföldnek. Egyszerre nem is lehet bejárni, én is többször, sok út során fedeztem fel.

Mennyire nehéz vagy könnyű az átjárás az államok között, és egy 30 éve ez mennyiben volt más, mint most? Hogyan működnek a hivatali ügyek?

Pont talán 30 éve, még gyerekként azon gondolkodtam, hogyan juthatnék el Jeruzsálembe? A 80’-as években az volt a legkézenfekvőbb, ha elment az ember busszal, vonattal, stoppal Athénig, ott felült egy hajóra, amivel három nap alatt Rodosz, Ciprus érintésével kikötött Haifában. Így majdnem egy hét kellett ahhoz, hogy eljussunk a Szentföldre. Ma a fapados repülők térnyerésével ez jelentősen könnyebb. Ha kibontjuk a témát és megnézzük, hogy egyik országból a másikba hogy jutunk át, milyenek a beléptetések, akkor vannak különbségek. Izrael a legszigorúbb. Volt olyan, hogy Jordániából keltünk át Izraelbe, ez már önmagában is pozitív, hogy ezt meg lehet ma már tenni.

Viszont az Allenby hídon, ami a Jordán folyón ível át, egyik ország busza sem mehet át. Át kell szállni egy hídbuszra, majd az adott országban egy másik buszon folytathatjuk az utat. Így előfordult, hogy egy 80 km-s utat 6-8 óra alatt tettünk meg… A határon pedig még azt is megkérdezték, hogy hívták nagymamámat és nagyapámat. Egyiptomba és főleg a Sínai-félszigetre könnyen megadják a vízumokat. Az Egyiptom-Izrael határ övezetben pedig van, hogy elég a szállodaigazolás.

Hogyan építed fel ezeket az utakat?

A túravezetői munkásságom a természeti látnivalókra, a kultúrtörténeti értékekre koncentrál. Keresem a különleges dolgokat. Jelen esetben a vidéki szentföldi tájakra fókuszálok, hisz pl. Jeruzsálembe mindenki elmegy, akár magától is. Az északi részek mediterrán klímája nekem nagyon bejön, ezért itt nagyon jól érzem magam és szívesen fedezem fel a rejtett helyeket. Szeretem megmutatni a tengerparti részek sziklavilágát, a Tábor hegyet, a Jézus ösvényt, a Jordán folyón a keresztelkedés helyét.

A Vörös-tenger és a Főváros között van 400 km. Erre fel lehet fűzni egy utazást. Útba esik Petra romvárosa, a híres nabateus város. A királyok útján egykori keresztes lovagok várát találhatjuk, mint Karah. Észak felé haladva gyönyörű völgyeken keresztül érkezünk el a Holt-tenger vidékére. Fantasztikus helyek vannak itt, mint a Mózes hegye ahonnan meglátták a Kánaánt. Brit régészek pl. megtalálták Gomorra és Szodoma egykori helyét, a bibliai történet helyszíne ma már beazonosítható és látogatható. A jordán oldalon sokkal több, kevésbé látogatott, de fontos helyet kereshetünk fel, mint a Szentföld többi részén.

Mitől lett ez az ígéret földje?

Ha egy laikus a Mózes hegyére feljut, akkor jogosan kérdezi meg, hogy mi is itt a Kánaán? Egy kietlen kősivatag tárul elénk. A Közel-Kelet nagy problémája most a víz. A Jordán folyó vízét sokkal jobban kihasználják, mint mondjuk egy ezer évvel ezelőtt. Az egykor sokkal bővebb vizű folyó vizét a felső folyásánál elviszik a nagyvárosokba ivóvíznek, így Galilea sokkal zöldebb, üdébb az ország belső területeihez képest.

Jordánia után lépjünk át Izraelbe, és Jézus lábnyomában haladva barangoljuk be a területet.

Izraelben könnyű turistának lenni, kinyitnak mindent a Golen-fennsíktól kezdve a Negev-sivatagig. Megnézhetjük hol ered a Jordán folyó. Sokan nem mennek el Nazaretbe, pedig onnan csillagtúra szerűen jól be lehet járni Galilea környékét. Fel lehet menni a Kármel hegyre, elmehetünk Haifába, Akkoba ami az UNESCO világörökség része, Jezréel völgyébe, a Tábor hegyére, Kánába. Érdekes, mert vannak helyek, amelyek szépen ki vannak jelölve, de pl. Kánában a Menyegző Bazilikáján kívül semmi más nem utal arra, hogy bibliai helyen vagyunk.

Viszont a Genezáreti tónál, már sűrűsödnek a jelzések. Itt érezni igazán, hogy a modern turisztika belép a szentföldi utunkba. Van egy Jesus Trail Mapp, amit az Izraeli Turisztikai Hivatal adott ki, amely Nazaretből a Galileai tengerhez egy Jézus ösvényt jelölt ki. Nem csak El Camino létezik a világon, hanem itt Izraelben is tehetünk egy 40 km-s zarándokutat, ráadásul Jézus életének egykori helyszínén. Én itt szandálban, sarus megoldással, autentikusan megyek mindig végig fantasztikus mediterrán tájon keresztül. A Nemzeti Parki területen ingyenes vízvételi lehetőséget biztosítanak, hogy a túrázó bírja az adott klímát, hisz még a térkép is jelzi, hogy 3-4 liter vizet vigyünk magunkkal.

Érdekes módon ezt a tájat még a zarándokok is mellőzik, nem ismerik, pedig jelentős bibliai események helyszíne. Ha kiállunk az Arbel-hegy csúcsára, és kinézünk a Genezáreti-tóra akkor egy 2 ezer évvel ezelőtti tájképet élvezhetünk.

A Szentföld sokkal több annál, amit mi annak gondolunk. Meséltem már arról, hogy a családommal egyszer a sivatagban, Omámban töltöttem a szent estét. Muscatban, a fővárosban van egy bazár (Omámban a tömjén útvonal a világörökség része lett) és hihetetlen volt, ahogy december 20. környékén a muscati bazárban az arabok a tömjént égették. Az egyik fényképem erről olyan, mintha 2 ezer évvel ezelőtt készült volna, s ahogy a napkelti bölcsek készítenék össze az aranyat, tömjént és mirhát. S napkelet az maga Omám, így ha Szentföld, akkor talán ezt sem szabad kihagynunk a felsorolásból.