"Olyan jó néha angyalt lesni,
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni, mesék tavában megfürödni.
S a mesék tavában mélyen, mélyen ezt a világot elfeledni."

Ahány ország, annyi karácsonyi szokás, és én most szerettem volna megtudni, hogy a világ különböző pontjain hogyan várják a Megváltó születését. Egy szubjektív válogatást, amely után talán még jobban esik majd a karácsonyi menü, és a sütemények hada. Áldott Ünnepet kívánok mindenkinek!

Lengyelország
Talán itt veszi kezdetét legszebben az ünnep, hiszen 24-én este az eget szemlélik kicsik és nagyok arra várva, hogy meglássák az első csillagot. Ez jelképezi a betlehemi csillagot. Aki először észreveszi a legelső csillagot, azt kiáltja, hogy Gwiazdka, ekkor kezdődik Karácsony ünnepe. Számos finomság kerül az asztalra, és mivel még tartják a karácsonyi böjtöt, ezért 24-én éjfélig nem esznek húst. Az ünnepi asztal alá aztán szalmát és szénát raknak, arra emlékezve, hogy a kis Jézus jászolban született. A hagyományos ételek között ott van a céklaleves, a mákos kalács és a hal. Készítenek erre az alkalomra kompótot is 12 féle gyümölcsből, megemlékezve Jézus 12 tanítványáról. Betlehemes énekesek járnak házról-házra, szerencsét kívánva a háziaknak, akik megvendégelik őket. Az éjféli mise, és a betlehemi jászol a templomokban a legszebb kelléke a Karácsonynak.

kép:depositphotos

Erdély

Erdélyben maradt fent talán a legtöbb magyar népi szokás. De a legfontosabb, hogy Karácsony előtt történik a disznóvágás, természetesen azért, hogy az ünnepekre legyen elegendő hús. Emellett pedig fontos szempont, hogy ilyenkor összegyűlik a család, a barátok és így közösségi eseménnyé is válik a tor.  Az adventi időszakban számos jeles nap van még, amihez igen sok hiedelem kötődik. Ilyen például a Borbála-nap, mely december 4-ére esik. Ekkor a lányok egy cseresznyefaágat vízbe tettek, és ha Karácsonyig kivirágzott, az házasságot jelzett. Ez a szokás egy legendából ered, hogy amikor Borbálát tömlöcbe zárták, egy cseresznyefaágat rejtett ruhájába, amely kivégzése napján kivirágzott. A Karácsony előtti időszak ismert napja a Luca-nap, ekkor régen nem csak nálunk, Erdélyben is tilos volt a női munka. Ilyenkor a lányok fehér lepedőt hordtak és különböző jóslásokkal próbálták kideríteni, ki lesz a férjük, sokan pedig luca-búzát vetettek, hogy megtudják, milyen lesz a termés. Ha elérkezik az ünnep, Erdélyben a férfiak 24-én éjjel kántálni mennek. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van egy alma, melyet szétosztanak a család tagjai között, ezzel jelképezik a családi összetartozást. Hagyományos étel a töltött káposzta, sóval és tormával érlelik, kaporral, csomborral ízesítik, sokáig főzik, így lesz igazán ízletes és finom az ünnepi étel az asztalon.

kép:cultura.hu

Szerbia

A Karácsony Szerbiában is a Húsvét mellett a legnagyobb keresztény ünnep. Viszont az új gregorián és a régi Julián naptár között, amely alapján a Szerb Pravoszláv Egyház az időszámítást végzi, tizenhárom nap a különbség, ezért a Karácsonyt Szerbiában január 7-én ünnepelik. Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén kezdődik. Ezen napon a házból semmit sem volt szabad kivinni. Este pedig sor került, a napközben kivágott karácsonyi tuskó égetésére. A tuskó, a bádnyák, azt a fát szimbolizálja, amelyet a pásztorok ajándékoztak a kis Jézusnak és amellyel József tüzet gyújthatott a hideg barlangban, ahol Jézus megszületett. A karácsonyi tuskó egyben Krisztus Keresztfáját is jelképezi. Karácsony hajnalán a pravoszláv templomokban megszólalnak a harangok, valamint puskalövések adják hírül Krisztus születését. Régebben szalmával szórták be a ház padlóját, azon ülve, gyertya mellett vacsorázva, mézes diót ettek és borozgatva várták a Karácsonyt. Karácsony napján aztán, a hajnali misét és áldozást követően, már bőséges reggelit fogyasztottak.

kép:délmagyar

Skandinávia

Kardinális kérdés az északi országok között, hogy vajon hol él a Mikulás, aki szenteste ajándékkal lepi meg a gyermekeket. A svédek természetesen meg vannak győződve arról, hogy a Mikulás svéd. Az izlandiak ezen csak mosolyognak. Míg Grönlandon egyszer csak megrendezték a Mikulás versenyt, amit egy dán Mikulás nyert, így egyértelművé vált mindenki számára, hogy a Mikulás dán. Az ünnepre készülődés már ősszel megkezdődik, az erdőben zuzmót, mohát, fenyőtobozt gyűjtenek, ezekkel díszítik az adventi gyertyatartókat és koszorúkat. Skandináviában mindig divat volt a házilag készített ajándék. Sütemény szép dobozban, gyönyörűen csomagolt saját főzésű lekvár vagy egy otthon készített fotóalbum. Az ünnepi asztalon pedig találunk legalább háromféle heringsalátát, lazacot, húsgombócokat, házi főtt kolbászt, füstölt sonkát. Elmaradhatatlan a főtt burgonya mellett az almával párolt vöröskáposzta és a sokféle fűszeres sütemény.

Spanyolország
Milyen is lehetne egy spanyol karácsony, mint latinosan temperamentumos. El sem lehet képzelni, de valóban igaz, hogy az emberek táncolnak, énekelnek az utcákon az éjféli mise után. A templomokban és az otthonokban is állítanak betlehemet, amelyet nacimientónak hívnak. A karácsonyi ünneplés, egészen január 5-ig kihúzódik, mert a gyerekek akkor is kirakják cipőiket a balkonra vagy az ablak közelébe, hogy másnap, vízkeresztkor a napkeleti bölcsek abba tehessék ajándékaikat.

kép:kultúrtapas

Olaszország
Egy ország, ahol szintén keverednek a keresztény hagyományok a népi kultúrkörrel. Például, január 6-ra virradóra érkezik a jóságos boszorkány, a Befana, hogy a gondosan kikészített zoknikba a jóknak ajándékot, a rosszaknak pedig széndarabot vigyen. A katolikus Olaszországban ez a kereszténység előtt keletkezett szokás fennmaradt az évezredek során és a családi ünnep részévé lett. Azonban a keresztény hagyományok is jelen vannak, mint a betlehemi jászol felállítása, ami az olasz otthonokban szinte kötelező és a kellékek gyártására egész nagyipar alakult. A legismertebb „intézményi" jászol kétségtelenül a vatikáni, amely a Szent Péter téren van felépítve. Az ünnepi vacsora angolna, de ott van a Panettone, a híres karácsonyi édes kenyér, mindenki nagy kedvence.

kép:nosalty

Mexikó
Egy gyors kitekintés Mexikóra, hisz itt találtam meg egyedül a Szent Család szálláskeresésére vonatkozó hagyományának egy tengeren túli szép példáját. A karácsony előtti napokat posadasnak hívják. Ez szállásadást, elszállásolást jelent. A gyerekek ilyenkor házaknál eljátsszák Szűz Mária és Szent József szálláskeresését. Minden egyes posada ceremónia után megpróbálják a plafonról lelógatott papírból vagy agyagból készült pinatát eltalálni. Ha sikerül, elszakad vagy eltörik a pinata, és a benne lévő édesség, apró ajándék a földre hull. Ilyen karácsony előtti játékot én is szeretnék itthon ;)

kép:supervoman

Kenya

Kenya, ahol még ez a szent ünnep is csupa vibrálás, csupa élet. A templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát pedig a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Igazi közösségi élmény a Karácsony, nemcsak a helyi templomi közösségek számára, hanem a családok részére is, hiszen ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, és együtt ünneplik meg a Megváltó születését.

Görögország

Mindig is tudtam, hogy a görögök tudnak élni, és Karácsony ünnepét is egy 12 napos folyamatos ünnepé tették. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik - jelentése 12 nap. Folyamatában ünneplik a Karácsony, az új év és a Vízkereszt ünnepét. A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel, hogy a földre jöjjenek, most már az embereket bosszantani. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor a pap által megszentelt víz visszaűzi őket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába. A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.

Magyarország

Ti még ismertétek a régi tiszta szobák hangulatát, illatát? Karácsonykor, a tisztaszobában az asztalra tett piros csíkokkal szőtt fehér karácsonyi abrosz báját? A süteményekben - középkori vallási jelentések szerint - mák, dió és méz szent jelenlétét? Amikor dédnagyapám az állatok itatójába piros almát tett, hogy az állatok egészségét megőrizze… Szeretem a mi hagyományainkat is. Aztán jó tudni, hogy a karácsonyfa állítást a Bécsben élő magyar arisztokrácia hozta Magyarországra, Brunswick Teréz 1823-ban, a Podmaniczky család 1826 táján, Fertőszentmiklóson a Bezerédy család állított karácsonyfát 1834-ben. S lányok figyeljetek, mert a népi hiedelem szerint karácsony estéjén számos módon megjósolhatjátok magatoknak, hogy férjhez mentek-e a következő évben, és ha igen, ki lesz az. Vigyük majd Szent János napon a megszentelt bort a beteg emberhez, de állatokat is gyógyítottak korábban vele és öntöttek egy keveset a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor később se. Hosszú a sor, hogy hogyan is ünnepeltek őseink, s ezzel a kis szösszenettel csak felvillantottam, hogy hányféle módon lehet szép az ünnep. Legyen békesség minden otthonban!