Helló Budapest-Helló Vajdahunyad vára
2018. április 16. írta: ÚtonÚtfélen

Helló Budapest-Helló Vajdahunyad vára

Budapest egy kis szigetén tobzódik a romantika, a történelem és a művészet. A Széchenyi-szigeten áll egy épületegyüttes, ami már szinte tökéletesen beépült az őt körülvevő budapesti környezetbe. Egy vár, amely a zöld lombok között és a Városligeti-tó ölelésében büszkén mutatja be hazánk történelmi és magyar építészetének kincses motívumait, emlékezve legszebb templomaink, váraink, kastélyaink és főúri épületeink román, gótikus, barokk és reneszánsz elemeire. Fedezzük fel együtt a magyar középkor, az újkor és a kora újkor legszebb emlékeit.

img_20180415_143316.jpg

A budapesti Vajdahunyad várának hivatalos neve Történelmi Épületcsoport, amelyet az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek fel a Városligetben található Széchenyi-szigeten, Alpár Ignác tervei alapján. Igazi építésztörténeti ritkaság, amelyhez hasonló csak 1851-es londoni világkiállítás Kristálypalotája volt, ugyanis a világon addig az egyetlen olyan épület volt, amelyet Sydenhamben újra felépítettek. Hasonlóan a brit építményhez a mi várunk felépítésének is a nemzeti öntudat erősítése volt a célja, azáltal hogy a magyar történelmi és a régi magyar építmények motívumait jeleníti meg.

img_20180415_142810.jpg

A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként az Ezredéves Országos Kiállítás befogadására szolgáló épület elkészítésére 1893-ban írtak ki pályázatot. Összesen 11 pályázó művét bírálták el, de annyira szoros volt a „verseny”, hogy négy építész között egyenlő arányban osztották el a rendelkezésre álló összeget. Így Alpár Ignácot, Pfaff Ferencet, Schickedanz Albertet és Tandor Ottót a pályázat második fordulójára új programmal bízták meg, azzal a kikötéssel, hogy most már figyelembe kell venni a végleges helyszín adta adottságokat a Városligeti-tó közepén álló Széchenyi-szigeten.

img_20180415_162338.jpg

Alpár Ignác a múlt Keleten való keresésének jegyében kupolákkal, minaretszerű tornyokkal egy keleties hatású új magyar stílust akart bemutatni. Első terveivel a Basilica di San Marco-t követte, majd mivel hazánkba is megjelent a historizáló szemlélet (amely a 19. században erősödött meg és aminek nagyon szép példái pl. a londoni Low Court vagy Neuschwanstein bajor várkastélya), ezért a történelmi kiállításhoz szempontként adták, hogy mindenképp három részre tagolódjon az építmény: egy Árpád-házi, román stílusú, egy Anjou-Hunyadi, gótikus és egy Habsburg, reneszánsz-barokk egységre.

img_20180415_162115.jpg

A teljes külső tervezéssel végül egyedül Alpárt bízták meg, a belső terek kialakításával főleg Schickedanzot. A tervezés előtt az építészek a történeti épülettípusok tanulmányozására indultak Erdélybe és a Felvidékre, hogy a jellegzetes műemlékmotívumokat a helyszínen is alaposan szemügyre vegyék.

img_20180415_143040.jpg

A kiállítás zárása után az Országos Magyar Gazdasági Egyesülés úgy gondolta, hogy nem szabad hagyni, hogy az 1896. május 1-jén, ünnepélyes keretek között átadott épület feledésbe merüljön. Így a létesítendő Mezőgazdasági Múzeum céljára szerették volna felhasználni. A főváros azt remélve, hogy az épület még hosszabb ideig megtartható lesz, hozzájárult a közgyűjtemény idehelyezéséhez. 1897. szeptember 17.-én megnyitották benne a Mezőgazdasági Múzeumot. Sajnos, be kellett látni, hogy a tó nedves talaján az ideiglenesre tervezett alapozás és a korhadó favázas szerkezet nem biztonságos, ezért a múzeumot már 1899-ben át kellett költöztetni egy Rákóczi úti bérházba, s a Történelmi Főcsoportot le kellett bontani. A társadalmi mozgalom meghozta eredményét, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával 1902-ben megindulhatott a Mezőgazdasági Múzeumnak helyt adó, időtálló anyagokból való építkezés. A reneszánsz és gótikus csoport 1904 tavaszára már el is készült és azóta is a nagyközönség rendelkezésére áll.

milleniumi-focsoport-tervrajza.jpg

Alpár Ignác három részre tagozódó épületcsoportjának legjellegzetesebb épülete a Jáki-kápolna kapuja, amely a Vas megyei Ják település XIII. századi bencés apátsági templomát idézi. A templom eredetileg könyvtárnak épült, de a történelem viharaiban pl. 1916-ban az I. világháborús sebesültek számára kórházként funkcionált.

img_20180415_143529.jpg

A vár, ahogy azt olvashattátok, több épületcsoportból állt. Román kori szárnyában csodálhatjuk meg a Jáki-kápolnát, a Kerengőt, az Auditóriumot, a Kínzótornyot, a Tompa-tornyot, az Oroszlános kőhidat és a Nyilaskaput, valamint a Segesvári bástyatornyot is.

img_20180415_160417.jpg

A gótikus épületcsoportban a Nyebojsza-torony és a Hunyadi-loggiák, a Lovagterem, a Dómhomlokzat és a Hunyadi udvar, valamint az Apostolok tornya a legszebb látnivaló.

img_20180415_143203.jpg

A reneszánsz-barokk stílusban épült szárny ad otthont a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének, a Katalin-bástyatoronynak és a német reneszánsz stílusú homlokzatnak, valamint a híres Francia-toronynak is.

img_20180415_143210.jpg

Az erdélyi Vajdahunyad vára

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb középkori vára. A lenyűgöző gótikus várkastély Mikszáth Kálmán szavaival élve a "várak királya". A város fölé emelkedő sasfészek hat évszázad történelmének emlékét őrzi, ahol a Hunyadiak és számos más erdélyi fejedelem múltja is nyomon követhető. A tatárjárás után épült várat Zsigmond király adományozta Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. A történelmi pletykák szerint Zsigmond király feltűnően önzetlen támogatása hátterében az állhatott, hogy Hunyadi János az ő törvénytelen fia volt. Az tény, hogy Zsigmond végig nagylelkűen egyengette Hunyadi János katonai karrierjét. A Hunyadiaknak adományozott vár méltán lett építészek és művészek múzsája, hiszen a kaputornyokkal, védőbástyákkal, külső tornyokkal ellátott vár gótikus várkápolnával, 1452-ben épült kéthajós gótikus lovagtermével, reneszánsz ízlés szerint berendezésével, Mátyás-loggiájával, majd Bethlen Gábor fejedelemsége alatt ellátott barokk belső díszítésével a legimpozánsabb épületegyüttes a középkor óta Európában. A XVIII. századtól kincstári tulajdon, így elkerülte az osztrák megsemmisítési parancsot, mely annyi várunk pusztulását okozta. Nem kímélte azonban a tűzvész, ami többször komoly pusztítást végezett. Az 1870-es években Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták, és napjainkban szinte teljes épségében fogadja a látogatókat.

 img_20180415_143330.jpg

Írta: ÚtonésÚtfélen – Dankó Zsuzska

img_20180415_155548.jpg

fotók: ÚtonésÚtfélen

img_20180415_145343.jpg

archív fotó: budapestcity.org

A bejegyzés trackback címe:

https://utonesutfelen.blog.hu/api/trackback/id/tr2113838850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.