Magyarország 13 legszebb és legnagyobb temploma
2017. október 30. írta: ÚtonÚtfélen

Magyarország 13 legszebb és legnagyobb temploma

Már Szent István király is tudta, hogy az ország, amelyet kormányoz és féltő szeretettel óv, az Szűz Mária palástja alatt lesz a legnagyobb biztonságban. Számos vár őrzi a nagy király és utódai hős cselekedeteit, de számos székesegyház is nagy bölcsességgel mesél és tanúskodik arról, hogy az első szent király hite, döntései, elképzelései időtállóak több mint 1000 év távlatából is. Látogassunk el együtt a magyarországi katolikus egyházmegyék központjaiba.

img_20171209_185937.jpg

Budapest – Szent István Bazilika

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi központja. Országunk alapítója a névadója, az épület műemléki, művészeti értéke is páratlan. Hild József munkája nyomán kezdődött építése 1851. augusztus 14-én. Sok szempontból a mester munkájának köszönhetően a budapesti, az esztergomi és az egri székesegyházon számos stílusjegyi hasonlóságot fedezhetünk fel. Hild halála után Ybl Miklósra bízták az építkezést, aki a befejezésig folytatta, de halála miatt az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültek el 1905-re. Miserend: hétfőtől szombatig 7.00 - Szent Jobb kápolnában, 8.00 - Szent Jobb kápolnában, 18.00 a főoltárnál tartanak szentmisét. Vasárnap 8.30, 10.00, 12.00, 17.00, 18.00.

Eger - Egri Bazilika

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét, és rendelte el a székesegyház építését a mai vár területén. A történelem viharai azonban többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték így a kanonok testülete, a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját. Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt a tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, így az itáliai művészi nagyság tükröződik főleg a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobron, a belső tér relifjein és a faragott angyal szobrokon. Miserend: hétköznap és szombaton 7.00, 8.00, 18.30, vasárnap 7.00, 8.30, 10.00, 11.30, 18.30

img_20171007_103454.jpg

Debrecen – Szent Anna Székesegyház és Plébánia

Egy város, ami már a középkorban is nagy és vallásos katolikus település volt. Azonban a debreceni reformációban a helvét irányzat kerekedett felül és 1551-től a város kálvinista vezetése tiltotta a katolikusok letelepedését, a katolikus templomokat pedig a reformátusok foglalták el. A debreceni katolikus egyházi élet újraalapítója gróf Csáky Imre váradi püspök, bíboros volt. 1693-ban a Leopold-diploma Debrecennek szabad királyi város rangot adott azzal a feltétellel, hogy Debrecen város vezetése a ferences rendi atyák kolostora számára helyet jelöl ki. Így történt, hogy 1716. március 22-én kijelölték a Szent Anna-templom mai helyét, valamint a katolikusok számára külön temetkezési helyet. Miserend: az esti szentmisék 18 órától kezdődnek.

Szeged – Szegedi Dóm (Fogadalmi templom)

Az 1879-s nagy tavaszi árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek, miszerint hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A régi templomot 1913-ban kezdték el bontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke, ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. Miserend: hétfőtől szombatig 7.00 és 18.00, vasárnap 8.30, 10.00, 11.30 és 18.00.

img_0605.JPG

Kalocsa – Nagyboldogasszony Főszékesegyház

Az 1000 éves érsekség főszékesegyházának égbetörő tornyai messziről látszanak. 1002-ben Szent István király alapította, első érseke Boldog Asztrik volt, aki pécsváradi apátként a koronát II. Szilveszter pápától István királynak hozta. A székesegyház építését a király maga finanszírozta, a szájhagyomány szerint, amikor István király Imre herceggel meglátogatta Asztrik érseket, akkor hozták neki hírül Csanád vezérnek Ajtony feletti győzelmét. Ennek az eseménynek az emlékét idézi Érsekcsanád település neve. Miserend: hétfőtől szombatig 7.00, vasárnap 8.30, 10.00 és 18.00.

Vác – Nagyboldogasszony Székesegyház

Az impozáns váci püspöki székesegyház Európa egyik első olyan barokk temploma, amelyen a klasszicizmus stílusjegyei találhatjuk meg. Az elbűvölő kis város képét meghatározza a Székesegyház. Eszterházy Károly püspök terveztette meg a neves udvari építésszel, Franz Anton Pilgram-mal  az új főtemplomot. Azonban 1761-ben Esterházy Károlyt egri püspökké nevezték ki, utóda Migazzi Kristóf bíboros lett, aki, egy kissé túlzónak tartva a nagyszabású terveket, Isidore Canevale-val szerényebb terveket készíttetett. Így készült el 1772-re a klasszicizáló, késő barokk stílusú székesegyház. Miserend: hétfőtől szombatig 8.00 és 18.00, vasárnap 8.00, 10.00, 11.30, 18.00.

img_20170910_131831.jpg

Esztergom - Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház

Az esztergomi várhegy a magyar történelem bástyája. A Duna-kanyar fölé emelkedő dombok ékessége a székesegyház, amit csodás természeti környezete még magasztosabbá tesz. A mai bazilika helyén állt a Szent Adalbert Székesegyház, amely írott források szerint  az 1010 körüli években épült. Ettől északra, a mai bazilika északi tornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír templom melyet Géza fejedelem építtetett, s időrendileg az első templom volt e helyen - amelyről az ősrégi hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király. Miserend: hétfőtől péntekig 8.30, szombaton 17.00, vasárnap 8.30, 10.30, 17.00

esztergom-1432433_960_720.jpg

Székesfehérvár – Szent István Székesegyház

A királynők városában, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombján állt. Az altemplomba III. Béla és Antiochiai Anna kőkoporsóját találjuk az uralkodó pár testének halotti lenyomatával. A középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál Bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között Martin Grabner tervei alapján. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott Mária Terézia is. A Szent István király tiszteletére szentelt templom, amely korábban plébániatemplom feladatait látta el, 1777-ben, a székesfehérvári püspökség megalapításakor emelkedett székesegyházi rangra. Miserend: hétköznap 18.00, vasárnap 7.30, 9.00, 10.00, 18.00

Pécs - Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében felszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!" Belépve a diadalív által kettéosztott hatalmas belső tér tárul elénk, amelynek hatását a sátoros főoltár fokozza. A 12. századi, nagy alapterületű, keresztboltozatos, öthajós altemplomban régészeti ásatások során megtalálták, majd újratemették Janus Pannonius pécsi püspök és humanista földi maradványait. Tiszteletére ugyanott szobrot állítottak. Miserend: hétköznap 18.00, csütörtök 7.00, vasárnap 8.00, 9.30, 11.00, 18.00.

img_20180428_192312.jpg

Kaposvár – Nagyboldogasszony Székesegyház

Kaposvár 1748-ig igen ritkán lakott település volt. S ez a viszonylag kevés számú vagyonilag is szegény hívő nép téglából épített egy erős szer­kezetű boltíves templo­mot. A hosszú építési idő azt mutatja, hogy az építést úgy folytatták, amint építési anyaguk volt. A város gyarapodása az idők folyamán arra ösztönözte a vezetőket, hogy új, na­gyobb templomot építsenek. Háromszor álltak neki az átépítésnek, amely során a templom kincsei folyamatosan vándoroltak, új funkciót találtak. Az ezüst szent edényekből csináltatták a mostani templomnak, ma is használatban lévő, kelyheit. A Szűz Mária oltárán levő s üvegbúra alatt elhelyezett kisebb Szűz Mária szobor ezüst ékességeit az új templom öröklámpája anyagául használták fel. Miserend: hétfőtől szombatig 7.15 és 18.00, vasárnap 7.30, 9.00, 10.30, 18.00

kaposvar.jpg

Veszprém – Szent Mihály Bazilika

A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült a Szent Mihály székesegyháza. A tatárjárás végezte a településen az egyik legnagyobb dúlást, de annál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltották egymást a lelkipásztori munkában. Bíró Márton 1752-ben újra élettel töltötte meg a plébániát. Az Altemploma román kori eredetű a XI. századból. Szentélye gótikus a XIV. század végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907-1910-es restauráláskor nyerte el. Miserend: hétfőtől szombatig 18.00, vasárnap 9.00, 10.30, 18.00.

img_20180420_150148.jpg

Győr – Nagyboldogasszony székesegyház 

A győri egyházmegyét Szent István király alapította. Valószínűleg a templom is akkor épült az egyházmegye központjában. Az első templom építését 1033-ra tehetjük. Ezt a hagyományt őrzi a templom északi oldalfalán lévő dombormű, amely szent Istvánt ábrázolja a templommal és az 1033. évszámmal. Ezt a remek székesegyházat sem kímélte a történelem, a török történetírók Győrt "égett város"-nak nevezték. Győr visszafoglalása után (1598) Naprághy Dömötör püspök kezdte meg a székesegyház felújítását. 1614. március 24-én Te Deumot mondtak a város felszabadításáért a székesegyházban. Miserend: hétfőtől szombatig 6.45 és 18.00, vasárnap 8.30, 10.00, 12.00, 18.00. 

img_20171125_114835_1.jpg

Szombathely – Sarlós Boldogasszony Székesegyház 

Magyarország harmadik legnagyobb templomát, a Szombathelyi Székesegyházat, a lebontott vártemplom és várpalota helyén Szily János püspök építtette. A római maradványokra épült templom Hefele Menyhért fő műve. Alaprajzában is megjelenő latin kereszt, a megnyújtott szentélyrész, a rövid kereszthajószárnyak minden belépő képzeletét elragadják. Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A klasszicizáló barokk székesegyház a Püspöki Palota és az Egyházmegyei Kollégium művészi egysége végtelen nyugalmat áraszt. Miserend: hétfőtől szombatig 7.30, 18.00, vasárnap 7.30, 9.00, 12.00, 18.00.

szombathely.jpg

Írta: ÚtonésÚtfélen-Dankó Zsuzska

Forrás és fotók: katolikus.hu, ÚtonésÚtfélen

A bejegyzés trackback címe:

https://utonesutfelen.blog.hu/api/trackback/id/tr4113118456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.