Szardínia titkos helyei
2017. augusztus 29. írta: ÚtonÚtfélen

Szardínia titkos helyei

Szardínia, nyolc ezer nurágik és tündérek földjén

Utazni, pihenni, felfedezni… Ősi civilizációk nyomába eredni, hagyni, hogy a történelem elragadjon és elvarázsoljon. Keresni egy helyet, ahol önmagad lehetsz és ami megtanít újra szeretni az életet. Kutatni a hely után, ami megmutatja honnan jöttünk és hová tartunk, miközben az út végére a régi emberből újjá változunk. Beszélgetés Baráz Csabával, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársával.

20626489_275238762881199_4290684606919945965_o.jpg

A szardíniai útnak mi volt a fő célja?

Felfedezni. Én és a családom előszeretettel látogatjuk a mediterráneumot. Utazásainknak, kutatásaimnak-mert nekem szakmai út is volt-elsődleges célja, hogy ezt az őskori, ókori mediterrán kultúrát, civilizációt komplexen megismerjük. Kárpát-medence azonos tájakat keresek. Ez furcsának tűnhet, de beszélhetünk inverz azonosságról is. Itthon a kőkultúrát kutatom, a bükkaljai kőkultúrát, kaptárköveket és egyéb ilyen sziklafaragáshoz vagy kőépítészethez kapcsolódó ősi, rejtélyes, kulturális jelenségeket. Ezek párhuzamai, és szerintem gyökerei ide vezetnek a Földközi-tenger közepére, illetve annak partvidékére.

21083220_281099598961782_7913459726853321259_o.jpg

Különleges népcsoport az itt élő szárd nép, voltak leigázottak, majd ők is igáztak le másokat. Milyen örökséget hagytak maguk után?

A szárd nép, genetikailag nem mutat rokonságot a környező Tirrén-tenger parti vagy Földközi-tengeri népekkel. Szardíniát a „Nyolc ezer nurágik földjének” is szokták hívni. A bronzkorban építették a nurágékat, küklopikus, óriási kövekből összeállított tholoszokat, a csonka kúp alakú tornyokat, torony komplexumokat. Sajátos és izgalmas építészeti formáról beszélünk. Történelmük azonban nem itt gyökerezik, hisz Szardínia már az őskőkorban lakott terület volt, már a neolitikumban menhireket (vésett kövek), dolmeneket (nagy kövek) állítottak, először itt Európában. Ha nehirekre, dolmenekre, és cromlechek (kőkörök) gondolunk, akkor mindenkinek a Brit szigetek ugranak be (Stonehenge), de a szárdok már előszeretettel építették ezeket, megfaragták a kőzeteket és sziklahelységeket alakítottak ki különböző rendeltetésekkel. Az első zikkurat (lépcsős, toronytemplom) is itt épült föl, a kőkornak a végén.

20621755_274551089616633_464680171853815341_n.jpg

Hasonlóságot lehet felfedezni az Európa több pontján megtalálható ős és ókori építmények között?

Természetesen igen. Hasonló építmény a Peloponnészoszi félszigeten a híres mükénéi kultúra emléke az Átreusz Kincsesháza. Hasonló álboltozattal felépített, kőalapzatú, kőépítmény, ahol az óriási köveket szárazon rakták egymásra. Ez Kr.e. a 14. században létesült, viszont a szardínián fellelhető nurágék régebbiek.

20626665_274845816253827_82422988750950808_o.jpg

Milyenek az itt élő emberek? Mitől jellegzetes népcsoport?

Szardínia=sordino, és a szárd elnevezés is ebből ered, ami szünetet, a csendet, a nyugalmat jelenti. Tehát egy végtelenül nyugodt, lelassult nép. Egy pásztor társadalom leszármazottai, a pásztorkodás volt és ma is a fő megélhetési forrás.

20690126_275802629491479_1591996713701246135_o.jpg

Az egész szigetet áthatja a nyugalom. A latinokhoz képest, mindenképp nyugodtabb nép és ebből fakadt az is, hogy azt éreztük, hogy egyfajta spirituális utazáson vettünk részt. Az erőteljes metafizika és tradicionalizmus átlengi a szigetet és mi ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy mi tulajdonképpen mögé néztünk az életnek, a létezésnek egy különleges aspektusát ismertük meg. Főleg a nurágékba belépve lehetett tapasztalni azt a különleges csendet, ami az emberekre is jellemző.

20663714_274550992949976_1134178272448587245_n.jpg

Felépítésében miért különleges a sziget?

A fél Dunántúl nagyságú sziget felszíne nagyon változatos. Földtani formációkban nagyon gazdag. A sziget keleti fele gránitból és metamorf kőzetekből épül föl, ami a karbon időszakában keletkezett hasonlóan a mi Velencei-hegységünkhöz. De meg vannak itt a triász és jura időszakából származó kőzetek, a mészkőterületek, mint nálunk a Bükk-hegység. Amúgy rokonok is, hisz a Tethys – óceán másik oldalán keletkezett kőzetekről van szó. Szokták mondani, hogy a Kárpát-medence a földtudományok területén az állatorvosi ló esete, hisz itt minden meg van, ami Európában szerte szét megtalálható. De a Földközi-tenger szigetvilága is ugyanezt a példát hozza.

20626712_275240332881042_6382109451996386419_o.jpg

Milyen különleges képződményeket, formákat tartogat még a sziget?

A sziklahelyiségek faragásai a Domus de Janas – Tündérek házai, amely nagyrészt temetkezési sírkamrák voltak, vagy valamiféle meditatív kamrácskák. Nem mindegy, hogy egy-egy ilyen helyiség, gránitba, mészkőbe, bazaltba, homokkőbe vagy éppen tufába volt vájva. Teljesen mást hatást keltenek a különböző kőzetek miatt.

20616964_274551109616631_8992261068337559500_o.jpg

Hol van az a hely Szardínián, amit látva és tapasztalva az embert megérinti a sziget hatalma.

Vannak kutak és források, amelyeket már az őskorban beboltoztak és templommá alakítottak. Ilyen a Fonte sacra di Su Tempiesu, Orune mellett a hegyekben. Úttalan utakon lehet idáig eljutni. Egy azték piramisra hasonló építmény veszi körül. Itt az emberektől és a civilizációtól távol tapasztaltunk meg valami különlegeset. Ráadásul egész Szardínia fás, legelős erdő. Gyönyörű para tölgyes ligetek közepette álló kútról van szó.

20901701_278693815869027_2421018463195818333_o.jpg

A sík vidéken olajfa ligetek között legeltetik a birkákat, szarvasmarhákat. Ami még nagy élmény volt, hogy itt sikerült megtalálni Európa és a mediterráneum legöregebb élőlényét, ami egy 4 ezer éves, élő olajfa, a S’Ozzastru. A sziget északi részén él, 11 m törzsátmérővel, idősebb a fa, mint a nurágikus civilizáció.

20819231_277853075953101_7047478829374763068_o.jpg

A csöndes és nyugodt vidékhez képest milyen a főváros Cagliari?

Lüktető, közép nagyságú város és egyedül van a porondon. Olbia, Alghero, Sassari kellemes kis városok, ahol erőteljes spanyol hatásokat lehet érzékelni. Durván 1556-ig Szardínia gyakorlatilag az aragón királyság része volt. De voltak itt katalánok is, szóval olyan ibériai hatás érezhető erőteljesen. A városok inkább urbanizált falvaknak tekinthetők, mint a mediterráneumban máshol is jellemzően jelen vannak a kisebb városok, a szűk utcáikkal. Volt olyan város, pl. Pattada, ahol szinte autóval se lehetett közlekedni.

laconi.jpg

Szinte soha nem térünk haza egy útról sem tárgyi emlékek nélkül.

Igen, Pattadáról jut eszembe, hogy ami nekem nagyon kedves emlék, egy pattadese. Ez egy olyan pásztorok által használt kés, amit a sziget közepén fejlesztettek ki. A heréléstől, a vadászaton át számos dologra használták. Különös kézi készítésű kés, aminek az ad még nagyobb értéket, hogy damaszkuszi acélból készül a pengéje és a kos szarvából a nyele.

kepkivagas_1.PNG

Forrás/Riportalany és fotók: Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa

Riporter: Dankó Zsuzska

A bejegyzés trackback címe:

https://utonesutfelen.blog.hu/api/trackback/id/tr8212788294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.