Top 6 legvirágosabb úti cél Magyarországon
2017. augusztus 24. írta: ÚtonÚtfélen

Top 6 legvirágosabb úti cél Magyarországon

Színes virág, zöld fű, erdők, hegyek, folyók, völgyek, tavak, sétálva, futva, autóval, kerékpárral, hajóval, szaladva az illatos nyárban. Gyönyörű országban élünk, s a „Tiszta udvar, rendes ház” mondásunk ma még igazabb, mint egykor. A Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny, 1994. óta töretlen sikerrel működő, országosan elismert mozgalom célja, hogy a hazai kertkultúrát felkarolja, támogatása és nem utolsósorban bemutassa és népszerűsítse hazánk természeti és épített szépségeit. Ma, a 2017-s internetes közönségszavazás által kiválasztott 4+2 legvirágosabb úti célt hoztuk az érdeklődő, utazni, és felfedezni vágyók számára.

Zsebeháza

A Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Fertő-Hanság medence, a Rábaköz és a Rába-völgy, a Marcal-medence és a Győr-Esztergomi-síkság a Kisalföld ékei. Folyóvizekben gazdag vidék, itt folyik keresztül a Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal. A jelentős és nagy városai, mint Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár mellett a kisebb, kétezer fő alatti települések is kimagaslanak rendezett utcáikkal, tereikkel. Zsebeháza történelme 660 éves múltra tekint vissza. Elsőként „Terra Sebe” néven szerepel ez a ma mindössze három utcából álló település. A környék természeti szépsége, a folyók adta sportolási lehetőségek mellett, érdemes szétnézni a faluban. A Kossuth utca közepén emelkedik a 2014-ben felújított harangláb, mely helyi védelem alatt áll. Az evangélikus imaház falán I. világháborús emléktábla található. A buszforduló mellett került kialakításra a II. világháborús emlékpark. A felújított Közösségi téren a fiatalok is megtalálják a számításukat, hisz lehetőség van asztaliteniszezésre, csocsózásra, és filmnézésre.

zsebehaza.jpg

Csemő

Csemő, Nagykőrös és Cegléd külterületében, Magyarország legvirágosabb és legnagyobb tanyás térséggel rendelkező településének számít. A Budapesttől 70 km-re, az ország közepén található tájegység, a századfordulón kialakult homoki szőlő- és gyümölcskultúra egyik ismert vidéke. A borkultúrát, a lovasturizmust és a túrákat kedvelők számára az egyik legjobb pihenőhelynek számít az országban. A környékbeli tanyák a falusi turizmus kedvelőinek szálláslehetőséget is nyújtanak. A Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza-közi lápvidék egyik legészakibb tőzegláp maradványa. Igen ritka, veszélyeztetett növényfaj talált itt otthonra. A legnagyobb botanikai értékét a terület több pontján megjelenő tőzegmoha összefüggő foltjai jelentik.

csemo.jpg

Biatorbágy

A Budai-hegység és a Budaörsi-medence ölelésében található települést a régi szőlőhegyeken kialakult kiskertes öv kíséri. A településnek a Tétény-Sóskúti-fennsíkra eső területén jelentősebb erdőterületet találhatnak az arra utazók. A Tétényi fennsík a Budapestet szegélyező „zöld-gyűrű” egyik legértékesebb területe. A városban található Sándor–Metternich-kastélyt, a fennmaradt iratok szerint Promberger Keresztély barokk kori kastélyának helyén építették. Sándor Antal báró fia, gróf Sándor Vince építtette föl a kastélyt mai formájában 1823-ban. A kastély Hild József egy korai műve. Földszintes, a falu főútvonalán északra néző cour d’honneur-jének szárnyai az utca vonalára könyökölnek, középrésze klasszicista, a szárnyépületek empire kialakításúak. A díszudvar szélén íves nyílású kocsiáthajtók kapcsolják a melléképületeket a gazdagon tagozott központi épületrészhez. Ma egyik részében iskola, a másikban mezőgazdasági üzem működik.

biatorbagy.jpg

Szolnok

Szolnok az Alföld közepén, a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tápió, és a Hortobágy-Berettyó folyása mentén helyezkedik el. A megyeszékhely természeti kincsei egyediek. A jó termőföld, a termálvíz, a hosszú napsütéses órák száma, valamint a folyópartok és árterek érintetlen természeti szépségei szinte kiaknázatlan kincsek. Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, mikor István király az újonnan szervezett ispánság központjává tette. A gyógyvizek csodáit egyre többen ismerik és kedvelik meg. A 900 méter mélyről feltörő hévíz szerepe kettős, egyrészt biztosítja a Tisza Szálló és Gyógyfürdő szállodai és éttermi részének, valamint a fürdőrész üzemeltetését is, másrészt a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő több medencéjét is ezzel a gyógyvízzel töltik fel. Szolnok igen érdekes, hisz sokan nem tudjuk, hogy itt található az ország legmagasabb lakóépülete; hogy az ország legrégebbi művésztelepe működik itt; hogy székhelye az országban található legrégebben alakult tánccsoportnak; hogy itt található az ország egyetlen hivatásos női kamarakórusa; hogy Szolnokon található az ország legnagyobb szabadtéri játszótere; és hogy a város ad otthont az ország legnagyobb repülőmúzeumának. De ha valakinek ez sem lenne elég, akkor az ország első interaktív sörmúzeuma várja a látogatókat. Hazánk első fahíja itt épült a Tiszán, valamint itt található Közép-Európa leghosszabb, folyón átívelő gyaloghídja, és ha vonattal érkezünk, akkor az ország legrégebbi vasútállomására futhatunk be.

szolnok.jpg

A Virágos Magyarország Környezetszépítő verseny, 2017-s internetes szavazata alapján kiemelt települések megérdemlik az elismerést. A verseny azonban felhívta a figyelmet két községre, amelyek természeti, történelmi és kulturális értékei és emlékei kimagaslóak.

Csesztve

A csesztvei emlékmúzeum, Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye. S a község méltón őrzi küllemében is irodalomtörténeti múltját. A nógrádi kisközség kúriájában „Az ember tragédiájának” költője 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott. Számos verse, levele, vallomása itt íródott; és itt élte házassága első, boldog esztendeit 1845 után feleségével, Fráter Erzsébettel. 1862 augusztusában nevezetes találkozás színhelye is volt az udvarház, Madách itt fogadta Arany Jánost. A kúria 1964-től múzeum, parkja természetvédelmi terület.

csesztve.jpg

Pálosvörösmart

Pálosvörösmart a Mátra és a Sárhegy találkozásánál az első hegyvidéki település. A Mátrafüred és Abasár között fekvő község természeti adottságai látványosak. Gyönyörű környezetben fekszik. A múlt században itt élők földműveléssel és elsősorban az építőiparral foglalkoztak. A környező településeket is a pálosvörösmarti kőművesek építették. Település első írásos említése 1304-ben történik, mikor is Bene Pusztából az Aba nembéli Csobánka család Sámuel, Pál és Péter a Pálos Rendnek adományozta a község területét. Az akkori határjárás alkalmával a területet bejárva jelfák, kőrakások segítségével rögzítették a határt. Az adományozott terület magába foglalta pl. a jelenlegi abasári Kőbánya területét, a Pétermály területét, Farkasmályi szőlőket, a Barát rétet és Kékestető Paráddal határos részét. A Pálos Rend templomát és Kolostorát 1334-ig építették. A kolostor az egyik legnagyobb volt az akkori Magyarországon, és romjait egy kellemes mátrai túrával is felkeresheti az utazni vágyó.

palosvorosmart.PNG

forrás: Ferenczy Tamás a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny Észak-Magyarországi Régiójának vezetője és https://www.viragosmagyarorszag.itthon.hu fotók: https://www.facebook.com/viragosmagyarorszag/?fref=ts

A bejegyzés trackback címe:

https://utonesutfelen.blog.hu/api/trackback/id/tr6312776574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Attilajukkaja 2017.09.08. 09:08:26

Kicsit több virágos képet vártam volna. :o)