Lisszabon titkos élete
2017. augusztus 07. írta: ÚtonÚtfélen

Lisszabon titkos élete

Egy tánc, egy érzés, egy gondolat, egy szelet sütemény, egy hosszú séta az óceán partján, egy hajó, egy mozaik, egy mese, egy azúrkék érzés, ami elvarázsol. Oda kell menni, ahol lüktet a történelem, Lisszabonban kellene megérteni az életet.

Belém

A világvárosok talán egyik legkedveltebbje Lisszabon. Számos negyede árulkodik fantasztikus múltjáról, és jelenéről. Itt végigjárható a felfedezők egykori útja. Minden, amit Vasco da Gama óhajtott elérni, legyen az selyem vagy egy színes cserépdarab, azt ma büszkeséggel őrzi a város. A felfedezések korának eszenciája, a Belém negyedben magasodik, a Felfedezők emlékműve. A Jeromosok kolostorával szemben, ott ahol a Tejo folyó a tengerbe ömlik, ahonnan a portugál felfedőzök vitorlásaikkal útnak indultak. Itt portugál felfedezők, tengerészek és térképészek alakjaival nézhet szembe az utazó. Az emlékművet 1960-ban, Tengerész Henrik király halálának 500. évfordulóján építették. A Világörökség része, faragott kötélformáival, a nyitott erkélyekkel, a mór stílusú őrtornyokkal.

20668327_10154806549637043_943484358_n.jpg

Ócenárium

5 millió liternyi akvárium, amiben az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai és az Antarktiszi óceánok madarait, kétéltűit, hüllőit és persze kisebb nagyobb halait bemutatják? IGEN, Lisszabonban, a világ második legnagyobb Ócenáriuma igazi „hűha” élménnyel várja a felfedezésre vágyókat.

Bairro Alto

Vissza a középkorba, és a Felsőváros negyedébe, ahol bekapcsolódhatunk Portugália igai ritmusába. Színek, a kőkeretes ablakok, rácsos erkélyeken száradó ruha, épületek földszintjén nyíló apró boltocskák, kanyargós, macskaköves utcák birodalma és a fado kávézók világa ez. A város legbohémabb része, ami egykor prostituáltak és szerencsejátékosok birodalma volt. Ma bárok és szórakozóhelyek, élő zenét játszó zenészek igyekeznek megmutatni, hogy hogyan lehet a szomorúság és kétségbeesettség dallamain keresztül eljutni az élhető, életet el és befogadó létbe.

20631882_10154798938587043_375962551_n.jpg

Szent György Fellegvár

Lisszabon bölcsőjébe igenis bele lehet lépni, sőt, fel lehet fedezni. Mondhatni kötelező. A Szent György fellegvár a Tajo hegy tetején nemcsak a várost őrzi és védi, de olyan mintha a partot is kémlelné. A középkori Alfama negyed látványossága, mondhatni új perspektívából látatja a várost. Multimédia show mutatja be a város történetét, és a vár olíva-, fenyő- és parafa fái között sétálva rögtön megérthetjük, hogy miért itt fogadta a királyi pár, az indiai utazásról visszatérő Vasco de Gammát.

lisbon-93512_960_720.jpg

Lisszaboni Katedrális

Számos népcsoport élt itt, számos emléket hagyva a városban, főleg épített örökségek formájában. A szaracénok kedvelt városa volt, így nem meglepő, hogy Lisszabon első temploma, egy szaracén mecset helyére épült. A 12. századi templom meglehetősen eklektikus, számos stílusjegyet hordoz magán. Úgy lehetne megfogalmazni, hogy ez a templom, egy „festővászon” volt, minden kor emberének, mindenki hagyott itt valamit, amit ma megcsodálhatunk. Sőt a keresztelő kút igen nagy eszmei értéket képvisel, hisz itt keresztelték meg 16 évesen a későbbi Szent Antalt.

lisabona-2493019_960_720.jpg

Jeromosok kolostora

Egy elefántcsont színű, éles tornyú, tengeri állatok motívumaival és korallokkal gazdagított épület a Jeromos kolostor. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ebben az impozáns épületben az imádságé a fő szerep. A Jeromosok rendje azt tartotta feladatának, hogy a király és a tengerészek lelki békéjéért imádkozzon. Itt őrzik Vasco da Gama kő síremlékét, bár hamvait nem itt helyezték el.

portugal-1901365_960_720.jpg

Chapito

Az extrém helyek egyike a városban a Chapito. A 17. századi épületben működött női börtön, ma pedig egy cirkusziskolának és bárnak ad otthont. Pörgős, élettel teli művészeti központ, amolyan bohém tanya, ami étteremmel és bárrésszel várja az érdeklődőket. Talán itt fény derülhet arra, hogy kik is festhetik a város számos helyén látható, érdekes és absztrakt graffitiket.

20631694_10154798938332043_26030261_n.jpg

Madre de Deus kolostor

Az arab, spanyol és portugál világ egyik jellegzetessége, az azulejo. A mintákat elválasztó, kontúrrajzot adó határvonalak árkolt kialakítása, és színvilága tette egyedivé. Frízek, faliképek és akár ékszerek is készülnek a különböző színek kavalkádját és motívumait használva. Eredete viszont Kínába visz, az ott kiégetett és megfestett csempéket az arabok hozták be a 12. századi Európába. Hamar felfedezték, nem csak szépségét, hanem funkcióját is, hiszen a csempeborítás jó hőszigetelő; enyhíti a nyári, mediterrán hőséget. A praktikus szempontok mellett már a kínaiak figyeltek a csempék művészi kialakítására. Az arabok a bizánci mozaikokéhoz mérhető látványt próbáltak az új technikával elérni. Eredetileg csak a kobaltkék árnyalataival mintázták, majd különféle egyéb fémeket, mint réz, cink, mangán és vasat tartalmazó mázakkal színesítették. Számos épület díszítéseként találkozhatunk a mintázott csempékkel. A Nemzeti Csempemúzeumnak ma a Madre de Deus kolostor ad otthon.

20645880_10154798939097043_470233893_n.jpg

Szent Vince-templom

A Szent Vince-templom kolostorában szintén gyönyörű példányait őrzik az azulejóknak. A kolostor első emeletén pedig igazi mesevilágba csöppenhet az utazó. A színes csempék, a különböző motívumok között szinte kézzel foghatóvá válik, maga La Fontaine. Meséit ezrek ismerik, és most a mesék hőseit ábrázoló kiállítás idézi meg elfelejtett gyermekkorunk édes pillanatait.

20668559_10154806549662043_1779172715_n.jpg

 Fotók: Eliza Dankó és a Pixabay

A bejegyzés trackback címe:

https://utonesutfelen.blog.hu/api/trackback/id/tr2812726078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.