Bicajjal a Fekete - tengerig
2017. május 25. írta: ÚtonÚtfélen

Bicajjal a Fekete - tengerig

Oláh Róberttel beszélgetek, aki Miklovicz Gáborral egy kerékpáros utazásról ért haza. Merre jártatok?

Üdvözlök mindenkit! Az ötlet tavaly fogalmazódott meg, amikor Egerből indulva lementünk a Balatonhoz, aztán visszatekertünk. Ez egy 1000 km-s túra volt, és annyira élveztük és annyira tetszett, amit az úton tapasztaltunk, hogy eldöntöttük, idén egy kicsit hosszabb útra megyünk. Először egy - két ismerőst meg akartunk látogatni a Gibraltári-szorosban, de az kicsit hosszú lett volna, így valami közelebbi úti célt kerestünk. Így lett a Fekete-tenger a befutó, mint a „legközelebbi” tengerpart.

18057065_1909459126005112_2458421846866777248_n.jpg

Ez az útvonal, nem a legismertebb, és nem a legegyszerűbb, amit választottatok a Fekete-tengerig.

A spontaneitás elég nagy szerepet kapott a túrán, mert semmit nem terveztünk meg előre. Annyit azért megnéztünk, hogy vannak Eurovelo útvonalak Európán belül, 13 darab, ha jól emlékszem, és az Eurovelo 6-s pont átmegy Budapesten, végig kíséri a Dunát, és azzal együtt érkezik meg a Fekete-tengerhez. Úgy döntöttünk, ez jó kiindulási pont, ezt fogjuk végig követni.

18527287_1924159111201780_8985202705948065403_o.jpg

Beszéljünk a technikai előkészületekről. Hogyan sikerült szponzorokat találni?

Szerencsére kaptunk egy-egy kerékpárt a Baddogtól, ami egyébként egy magyar kerékpárgyártó cég, és nagyon jó termékeket árulnak. Ez azért fontos, mert így minőségi biciklivel tudtunk menni az egész útra. Ezek trekking biciklik, előtte egyikőnk se trekking biciklizett eddig. De nagyon beváltak, mert gyakorlatilag egy váltót sem kellett állítani rajta. A nyergeinket azonnal a sajátra cseréltük, abban azért nem bíztunk. Nagyon sokat biciklizünk Gábor is és én is szabadidőnkben, gyakorlatilag sportként tekintjük. Arra nagyon kíváncsiak voltunk, hogy hónapig menni milyen lesz, mert ilyen hosszú túrára még egyikőnk se vállalkozott.

Mit vittetek mindenképp magatokkal. Hogyan készültetek fel a Szerbián és Románián keresztül való biciklizésre?

Gábornak a legfontosabb a naptej volt, mert ő elég hamar leég. Én pedig még a motoros túrás korszakom alatt megtanultam, hogy meleg ruha az mindig legyen. Vittünk különféle táplálék kiegészítőket, hogy az ízületek, a csontok, és az izmaink is bírják, és folyamatosan tudjuk terhelés alatt tartani őket. Valamint sátrat is vittünk, mert a szállásokat sem foglaltuk le előre. Az internet sokat segített volna, ha utána megyek a dolgoknak kicsit, de nem mentem utána, mert nagyon spontánra akartam ezt az egész túrát. Szerencsére ismerős akadt, pl. Belgrádban, hazafelé Marosvásárhelyen is ismerősöket látogattunk meg. A couchsurfing.org-on regisztrált tag vagyok, elég sok embert fogadtam már a világból, tehát a sok referencia miatt én is könnyebben találok szállást. Konstancába amikor leértünk, három napot így töltöttünk el.

18194688_1911816895769335_4849351562998221819_n.jpg

Oda-vissza mennyit bicikliztetek?

A konkrét számot nem árulhatom el, mert van egy nyereményjátékunk, ahol meg lehet nyerni az egyik kerékpárt, amivel mentünk. De túlteljesítettük, amit vártunk, többet mentünk. Én azt hittem 2400 km körül lesz az egész túra, annyit elárulok, hogy több volt.

Ha a hallgatók, és olvasók szeretnének bekapcsolódni a nyereményjátékotokba, akkor hol olvashatnak és tudhatnak meg többet az úti élményeitekről?

Az egész kaland dokumentálva lett többféleképpen is. Blog formájában, videó formájában, és több képet is töltöttem fel. A Facebook-on Ingervadász néven találhatnak meg, valamint ingervadasz.hu a honlap címe. A Youtube-on is Ingervadász névre kell keresni és minden ott lesz.

13669549_1755844348033258_7338428780788619476_n.jpg

Belgrádban milyen élményeket gyűjtöttetek?

Az út előtt két héttel voltam Belgrádban, és azonnal szerelmes lettem a városba. Van egy olyanfajta vad balkáni romantikája, ami megmagyarázhatatlan. Olyan mintha tizenöt féle ember lenne eggyé összegyúrva, és mindenki a legjobbat próbálná kihozni magából. Bár hozzá teszem, hogy tele van graffitizve, csúnya épületek vannak benne, de mellette található a városban olyan templom, ami hihetetlenül szép. Olyan park is van, ahol az idősek és a fiatalok együtt szórakoznak. Tehát valami egészen furcsa hangulata és atmoszférája van. Nagyon szép a belváros, ott a Kalemegdan ahol ugye a Nándorfehérvári csata is volt, magyar szempontból is nagyon sok történelmi része van a városnak, ami érdekes. A Kalemegdan döntette el velem, hogy ezt a várost tényleg nagyon szeretem, ugyanis a Száva és a Duna összefolyásánál található, és be lehet látni az egész várost onnan.

dsc_0023-665x420.jpg

Ha a természeti látnivalókat nézzük, akkor mik voltak a legszebb pontok az úton?

Végi követtük a Dunát. Először egy mocsaras, árteres részen mentünk ki Szerbiából. A Vaskapu következett, ami az egész Dunának a legszebb, és tényleg leglélegzetelállítóbb szakasza. Annyi kellemetlenségünk akadt, hogy nagyon viharos, mennydörgős időben értünk oda, és az két napig velünk is jött. De így is meg volt a szépsége, mint a párától lélegző erdő, és gyakorlatilag, ahogy összeveszett az ég és a föld, az egy nagyon különleges élmény, főleg kerékpáron. Töménytelen mennyiségű csokoládéval védekeztünk.

dsc_0001-fileminimizer-650x420.jpg

A határ átlépése után mi a legnagyobb különbség Szerbia és Románia között?

Az első dolog, ami nagyon mellbevágott, az a kávé minősége. A szerbeknél nagyon jó kávé van, a románoknál pedig nagyon rossz, csak gépi kávé van. Hozzáteszem, hogy mi a Havasalföldre értünk be, ott is tekertünk három napon keresztül, és ez egy szándékosan, az ország vezetés által mélyszegénységben tartott régió. Nagyon elmaradott, nagyon rossz állapotban van, viszont az emberek kedvessége kitartott itt is. Mind a románok, mind a szerbek hihetetlenül kedvesen, és barátságosan álltak hozzánk. Lementünk Bulgáriába, ott is mentünk egy napot, és onnan visszatértünk Romániába, a Dobrudzsa fennsíkra, és úgy értünk el Konstancába. 

Helyi különleges ételeket kóstoltatok?

Én nagyon fontosnak tartom, hogy folyamatosan kóstolgassam a helyi ételkülönlegességeket. Sajnos Romániában ezt nem nagyon találtunk. Az elején, a Havasalföldön étterem se volt. Szerbiában viszont a péksütemények szerelmese lettem, hihetetlen tésztájuk van.

dsc_0010-696x462.jpg

Hogyan változik a Duna?

Az egész túra legérdekesebb része az volt, ahogy az egész táj változott körülöttünk. Az egyik nap még dombok között, majd alföldön, utána megint óriási hegyek lába alatt tekertünk, és azt felfogni, hogy 100 km-et megyünk, és hogyan változik minden körülöttünk, és közben a folyó makacsul kitart mellettünk, vagy mi mellette.

18278206_1915900222027669_4455683219714874658_o.jpg

Megérkezve a Fekete-tenger, mi volt az első élmény?

Egy 130 km-s, szakadó esőben eltöltött nap után érkeztünk meg a Fekete-tengerhez, már sötétben, tehát én ott egy dologra vágytam, az az ágy volt. Ehhez még fel kellett mennünk egy tizenkét emeletes ház kilencedik emeletére, lifttel, és azt úgy, hogy le kellett szednünk a két ajtót, begyömöszölni a biciklit és a kezünkkel nyomni azt a két gombot, ami elindította a liftet. Ez egy elég balkáni élmény volt. Másnap fedeztük fel a várost és a tengert is. A tengerbe bele is fürödtünk, ahogy megígértük az olvasóknak, de nagyon hideg volt a víz.

18697689_1614352548575018_55760113_o.jpg

Konstanca, Románia legnagyobb kikötője. Milyen a város?

Elég sok helyen jártam már életem során, de Konstanca az első város, ahová nem akarok visszamenni. Elég lepusztult állapotban van ez is sajnos. Az ország és a városvezetés folyamatos érdekellentéte miatt hagyják lepusztulni a várost. Nem olyan sétálni a romok között. A 7-8 km hosszú partszakasz turista csapda, gyakorlatilag úgy néz ki mintha Siófokot kicsit leverték volna. Aki teheti ettől függetlenül nézze meg, mert vannak érdekes épületei, mint pl. a Kaszinó, ami gyakorlatilag Konstanca jelképe.

18620567_1924158904535134_1721941659239511283_o.jpg

Visszafelé teljesen más útvonalon jöttetek. Mi volt az oka?

Sokkal hosszabb lett a le út, mint terveztük, rövidítenünk kellett, még ha ez a Kárpátokon való átkelést jelentette. Konstancától mire eljutottunk a Kárpátokig, az egy szörnyű szakasz volt, mert gyakorlatilag csak főúton tudtunk jönni. Sajnos a román közlekedési kultúrában, kerékpárral közlekedni életveszélyes. A Kárpátok ettől függetlenül gyönyörű volt. Brassót, Segesvárt és Marosvásárhelyet is érintettük.

Mit csinálnátok másképp, ha újra kezdenétek ezt az utat?

Ez jó kérdés, mert biztos, hogy nagyon sokat tanultunk ebből az útból. Én azt mondom, hogy lehet rászánnám az időt a szálláskeresésre, ugyanis nem gondoltuk, hogy ilyen időnk lesz. Jobb úgy tekerni mentálisan is, hogy tudod, hogy este hol fogsz aludni. 

Milyen digitális technika volt segítségetekre?

Térképet használtunk, majd találtam egy elég jó alkalmazást telefonra. Ez egy olyan térkép, ami offline módban is működik. Ennek maps.me a neve. A kerékpáros utak ki vannak jelölve rajta külön.

18620653_1924158951201796_6200622562057774485_o.jpg

Hány napot voltatok úton?

26 napot.

Lesz még közös utatok Gáborral?

Szerencsére Gáborral ismerjük már annyira már egymást, eleve azért mertünk neki indulni, mert tudjuk milyen a másik. Persze minimális súrlódás egy ilyen úton vannak. A Gibraltár még mindig egy projekt.

18519848_1923313224619702_579899828503967976_n.jpg

 Fotók: Ingervadász

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

https://utonesutfelen.blog.hu/api/trackback/id/tr912540229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.