Ha lenne egy zsupsz-kulcsom…, vagy ha lenne három kívánságom, biztosan az lenne az egyik, hogy most azonnal, de rögtön Izlandon lehessek. Mit gondoltok, belevágjunk? Télen? Hidegben, hóban, szélben, mínusz 15 fokban? Persze hogy igen, még ha ezt egy riport erejéig is tesszük, de látogassunk el Cseh Zsomborral, az Eupolisz utazási iroda túravezetőjével Izlandra, a tűz és a jég birodalmába. Titkokra fel!

A teljes valóságában szeretnénk látni a szigetet, vágjunk is bele, és arról kérdezlek Zsombor, hogy neked miért olyan különleges Izland?

Nekem az egyik legérdekesebb északi utazásom Izlandon volt. Különlegességét az adja, hogy sziget. Ez meghatározza a klímáját, de mivel el van zárva Európától és Amerikától is, ezért a társadalmi berendezkedésére is hatással van. Az Atlanti-óceán közepén egy nagyon érdekes kulturális, politikai élet alakult ki, ami nyomokban tartalmaz európai, amerikai elemeket. A vulkáni tevékenységek következtében alakult ki ez a sziget, geológiailag amúgy északi része már az amerikai kontinenshez kapcsolódik, míg keleti része Európához, és van egy szűk része, ahol át tudunk menni Európából, Amerikába geológiai értelemben. Egy Pécs és Szeged összlakosságú népesség él a szigeten, aminek a 60% a fővárosban Reykjavíkben. A vidék, szó szerint vidék, alig találkozunk emberekkel. A falu sok esetben csak két házat jelent, ami ugyan ahhoz a családhoz tartozik.

Az északi hideg tengerek között egy zöld sziget Izland. Hogyan lehetséges ez?

Grönland van zöld szigetnek kikiáltva, de ott sokkal több a jég és a hó, mint Izlandon. Izlandot pedig, ahol sokkal több a zöld, a tűz és a jég szigetének nevezik. Meg lehetne cserélni a két kifejezést. Az izlandiak nagyon büszkék arra, hogy a természeti adottságaik egyedülállóak. Viszont a favágásnak köszönhetően, ma már nincsenek erdők. A klímáját két áramlat határozza meg. Az egyik, az északról jövő hideg sarki szelek, a másik a Golf-áramlat, ami Izland partjaitól pár száz km-re fordul Európa felé. Télen a Golf hatása miatt, -10 és -15 foknál hidegebbel nem találkozhatunk.

Számos legenda kötődik a szigethez, számos nép megfordult itt. A zord körülmények ellenére, miért volt mégis jó választás a sziget az itt letelepülteknek?

Vannak arra vonatkozóan feljegyzések, hogy már római hajósok is eljutottak a mai Izland területére. De a vikingek voltak az első bizonyított, tartósan itt élő lakói a szigetnek. A viking felmenőkre nagyon büszkék, az ajándék boltokban kapható tárgyakra, ha nem Izland van ráírva, akkor valamelyik viking híres ember vagy egy monda kiemelkedő eleme szerepel. 930-ban alakultak állammá, azt tartják, hogy övék a világ legrégebbi demokráciája. Az akkor megalakult parlament folyamatosan működik, noha volt külföldi fennhatóság alatt a szigetország. Ami őket keménnyé faragta, az a természet. A tűz és a jég birodalma tele van gleccserekkel, és a vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően a természeti pusztítások is jellemzőek voltak.

Beszéljünk a hitvilágukról, a legendákról, hogyan tudnak a háborgó és zord természettel együtt élni?

A természettel különösen nagy összhangban élnek. Hisznek a különböző természeti lényekben, mint az Elfekben (Az elf mitikus lény volt a pogány germán népeknél; az észak-európai folklórban máig fennmaradt. A fantasy irodalomba J. R. R. Tolkien, A gyűrűk ura című regényén keresztül kerültek be, ami az emberekhez hasonlatos, de sokkal tökéletesebb és halhatatlan lényekként ábrázolta őket, és a Trollokban (Az izlandi folklór szerint van 13 Mikulás-kinézetű troll, Yule Lads a nevük vagy Skyr Gobbler – „A nagy Skyr evő”, akik Karácsonykor ajándékot adnak a gyerekeknek, amiket éjszaka az ablakuk előtt hagynak.) és hiába fejlett ország gazdaságilag, társadalmilag, és az emberek is nagyon műveltek, meg van ez a bájossága az embereknek, hogy még hiszek a tündérmesékben. Ez hozzá tartozik az izlandi folkrólhoz.

Egy zárt szigetországban milyen hagyományok alakultak ki a szabadidő eltöltésében?

Egy ország, ahol hónapokig is lehet sötét, nem túl biztató. Ha pl. Oroszországba utazunk, ott az alkoholizmussal nagy számban találkozhatunk a sötét, téli estéken. Azonban Izlandon egy nagyon színes, pezsgő kulturális élet van. A könyvpiac dübörög. A felmérések szerint itt olvasnak a legtöbbet, és nagyon sokan írnak könyvet. Itt ha valakinek van egy jó ötlete, egy története azt le fogja írni, megjelentetik, és mindenki el is olvassa. A zene nagyon fontos, számos izlandi együttes, énekes van, aki a világ más országaiban is híres, mint a Sigur Rós egy izlandi poszt-rock együttes. Aztán az izlandi film kultúra, ami egyszerre tartalmazza a skandináv országokra jellemző jellegzetes fanyar, groteszk stílusát, de jelen van benne az izlandi folkról is. A vallási, hagyományos ünnepek, ugyan olyan jelentőségűek, mint a Trollokba vetett hit. Ugyan úgy megünneplik őket, mint mi a Karácsonyt, noha sokszor keveredés van az ünnepek jellegét tekintve.

Mi az, ami a legkevesebb változáson ment keresztül Izlandon az évszázadok során?

Az izlandi nyelv. Nagyon büszkék arra, hogy a mai átlagos egyetemista el tudja olvasni a X. századi sagakat, a viking eredet történeteket. A nyelv nem volt külső hatásoknak kitéve, nem sokat változott. Az itt megforduló, főleg kereskedők nem akartak soha kulturális missziót folytatni az itt élők körében.

A három izlandi út között mi volt a legnagyobb különbség?

Voltam egyszer télen, és meg kell mondjam, hogy január - februárban nem fáztam annyira kint, mint itthon Budapesten. Aztán voltam júniusban, amikor nem megy le a nap. Ez külön élmény volt, amikor este tíz óra magasságában szikrázó napsütésben kártyáztunk. Azt beszéltük meg az utas társakkal, hogy addig játszunk, amíg a nap nem megy le, és nem ment le. A napnyugta és a napfelkelte egyszerre történik meg. És voltam augusztusban is, ami már egy kicsit egészségesebb a magyar szervezetnek a nap járása miatt. Ez félelmetesen szép volt, az enyhe időjárásnak köszönhetően eljutottunk a Nyugati-fjordokig, ami a legelzártabb része Izlandnak. Itt valóban megtapasztaltuk a vadonérzetet.

Volt dolgotok a gejzírekkel?

Izlandon közel vannak a Föld felszínhez a mélységi folyamatok, így a helyiek a megújuló energiaforrásokból nyerik az energia nagy részét. A geotermikus energiával fűtik az össze házat, és rengeteg meleg vizes medencéjük van. A szauna, nem más, mint hogy egy házat emelnek egy olyan terület felé, ahonnan folyamatosan áramlik fel a meleg gőz. Itt ráülünk a gőzre, ha nem tör fel, akkor nagyon fázunk, de ha feltör, akkor nagyon melegünk van, 120 fokos is lehet. Megtapasztaltuk azt is, hogy milyen egy aktív vulkán. Voltunk a legaktívabb, Hekla vulkánnál is.

A gasztronómia kihagyhatatlan eleme a beszélgetésünknek. Ezen a területen miben rejlik Izland különlegessége?

Az, hogy az izlandi árak kétszer vagy háromszor nagyobbak, mint a hazai élelmiszerek árai, főleg ha valaki étteremben megy, akkor nagyon mélyen a zsebébe kell nyúljon. Mi elsősorban hal ételeket kóstoltunk, de olyan nemzeti ételeket is meg lehet kóstolni az ínyenceknek, mint bárány fej, pácolt kos here, vagy nyers lunda szív, vagy tejsavba mártott bárány ágyék. Vannak merészebb európaiak, akik megkóstolják. De szerintem első sorban mindenki a különleges tengeri herkentyűkre vágyik, amit helyben halásznak.

Vajon el fog fáradni valamikor Izland a turizmusban?

Már most el vannak. Nézzük azt, hogy ők háromszázezren kapnak a nyakukba két millió turistát évente, akiket meg kell etetni, el kell szállásolni, el kell szállítani. Nem véletlen, hogy folyamatosan várják, hogy jöjjenek Európából dolgozni a turizmusba. Beszélnek egy jövőbeni létszám stoppról, az árak ezért is olyan magasak.

Izlandra nem az ezer éves épített öröksége miatt megyünk. Melyen azok a természeti csodák, amik még turisták ezreit vonzzák?

Az Aurora Borealis a legtöbb esetben novembertől, márciusig látható, amikor amúgy is a nap nagy részében sötét van. Ugyanakkor sajnos ez előre nem biztosítható, hogy ha kimegyünk egy sarki fény túrára, ugyanis egyszerre kell figyelembe venni a fény erősségét és felhővel való borítottságot. Teljesen más monitor előtt, mint amikor kint állunk Izlandon az ég alatt. Remeg és kúszik a zöldes fény a horizonton, páratlan élmény. Völgyek országa is, de hivatalosan nincsenek hegyei. Jelenleg az ország 15%-t borítják gleccserek, és bizony a völgyek a gleccserek mozgásával alakultak ki. Egy sík ország, amit a jég felszínformáló ereje alakít át folyamatosan.

Milyenek a családi kapcsolatok?

Mi sokat nevetünk, amikor kint vagyunk. Az izlandi valóság az, hogy mindenki ismer mindenkit. Sőt legtöbben családi kapcsolatban állnak. Az elnevezések is különlegesek. Tegyük fel, hogy az apát úgy hívják, hogy Sigur. Ez olyan gyakori név, mint nálunk az István. Ha neki születik egy lánya, akkor úgy fogják hívni, hogy Sigur Dóttir (Sigur lánya), ha fia születik akkor Sigur Son (Sigur fia). Ezért van olyan sok Son, pl. amikor egy meccset látunk az izlandi focicsapattal. Másik érdekesség, hogy ebben a nagy rokoni kapcsolatokat átszövő országban hogyan keresnek párt. A helyiek mesélték, hogy van egy telefonra letölthető alkalmazás, amibe ha beírják a nevünket, akkor megnézhetik, hogy az, akivel éppen ismerkednek mennyire áll közeli rokonságban velük. Ez egy valós kihívás az izlandiak számára.

És hogy miért éppen Izland? Nos, a végére még 10+1 érdekesség:.

1. 1989-ig a sör illegális termék volt az országban
2. 43,5 órás munkahetükkel az izlandiak dolgoznak a legtöbbet egy héten Európában
3. Az izlandiak kisbabáikat rendszeresen a szabadban hagyják szunyókálni
4. Az egy főre eső Coca Cola fogyasztás itt a legmagasabb a világon
5. McDonald’s egyáltalán nincsen Izlandon
6. Izlandnak nincsen hadserege, haditengerészete és légiereje, csak parti őrsége
7. Szúnyogok nem élnek Izlandon.
8. Bizonyos szavakat, főleg „já”-t, ami igent jelent belégzés során ejtik ki.
9. Az izlandiak bármely időjárási körülmény közepette tudnak BBQ-úzni. Természetesen sok szósszal. És egész évben tudnak enni fagylaltot
10. Az izlandi víz annyira tiszta, hogy semmi vegytisztításra nincsen szükség
11. Termesztenek banánt Izlandon

Köszönjük a riportot, a képeket és a plusz infókat Cseh Zsombornak!